Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fény gondolatok

2010.01.23

Aki csodákban él, mindent elér.
Realista. Nem lohol árnyakért.
Odatart, ahol örök a Fény

Tapasztaltad-e már, hogy minden gondolatod testet ölt, megvalósul, ha mágikus kívánságod Fénye és akarata gyúl ki mögötte?

Sokszor érzed ébren és álmodban, hogy a láthatatlan Fény sugárzása hatalmasabb minden látható, múló formánál. Miért zárkózol el a világosság aranyló, gyógyító, kimeríthetetlen kincseitől?

Ha valami kitüntetés vagy öröm ér, engeszteld meg érte a körülötted szomorkodókat azzal, hogy örömöt okozol nekik. Ne mélyítsd el sorsuk árnyékát önmagad erős fénybe állításával. Mondj le erről az elégtételről, s áldozatod mágikus árammá válik, amely azt, akiért véghezvitted, csillagai fölé emeli.

Mikor az ember megérti, hogy léte nem elhalások, hanem feltámadások, megújulások végtelen sorozata, akkor fenntartás nélkül átengedheti magát az eksztatikus örömnek. Mert ez a felragyogó fény nem káprázatot vetít, hanem az egyedüli valóságot. Ahogy a természetben semmi el nem vész, csak átalakul, s az anyag - látszólagos pusztulásának pillanatában - energiává alakul át, úgy a halál bármilyen formája - egy más relációból - mindig születés!

A halhatatlanság tudatának isteni örömében élsz. Mi rossz történhet veled, ha a benned élő fény mágneses védőzónát von köréd?

Sohase felejtsd el: a megvilágosodás mindig akkor érkezik el valakihez, mikor léte legmélyebb sötétségében hiszi magát, s a fény reményéről is lemondott! Állapotát azonban élesen megkülönbözteti a valódi morális összeomlástól alázatos, kitartó szolgálata, amelyet a világosságból való látszólagos kirekesztettsége ellenére is tovább folytat, sokszor hosszú, vigasztalan éveken át.

Ha valaki úgy akarna villanyt gyújtani, hogy a kapcsoló megcsavarása helyett imádkozna a villanykörtéhez, az emberek joggal kinevetnék. Pedig a sorserőkkel szemben megnyilvánuló tehetetlen passzivitás, lejtőn való sodródás ugyanennek az értelmetlen magatartásnak felel meg a mágia területén. A mágia pontosan azokat az aktív szerelési eljárásokat és pozitúrákat tartalmazza ugyanis, amelyekkel valóban fényt lehet teremteni sötétség helyett!

Eszmélj rá arra, hogy egy csomó fájdalmas kerülőútra nincs szükséged többé! Fejlődésednek olyan pontjára érkeztél, ahonnan világosan felismered: irányt tévesztettél. Isteni teremtő energiád kifelé ömlött, kivérzett, múló káprázatok csapdájába esett. Fogsága azonban csak addig tart, amíg elhiszi e káprázatot, és engedelmes önpusztítással véghezviszi Maya sötét rituáléit! Vond vissza a halálvilág bűvöletéből hitedet, legjobb képességeidet a benned élő Fény sokkal intenzívebb valóságának segítségével! Rontásoldó varázsigéd a gyógyító öröm mágiája!

Az örömöt éppúgy állandóan, aktívan termelni kell, mint a fényt! Különben kialszik, s a sötétségbe beosonnak hozzád az éjszaka lényei: a csüggedés, a félelem és a meddő aggodalmaskodás.

A valóságot csak a Fény tárja fel, a sötétség elleplezi. Azért kell Fényt gyújtanod magadban!

Ha nem táplálod a két misztikus centrumodban felgyújtott hajnali örömlángot, egyeden indulat, szélroham elfújhatja. S amint a Fény kialszik benned, nemcsak te vakultál meg lélekben, hanem a körvonaltalan homály rémült ámokfutói is beléd ütköznek sorra.

Minden külső vagy belső sötétségben, fenyegető viharban és végveszélyben a legkisebb fénypont is irányjelző, életmentő világítótoronnyá növekszik.

Az öröm minden jelenséget alapjában megváltoztat. Éppúgy, mint a Fény. A sötétség ijesztő szörnyeit ártalmatlan, tehetetlen formákká teszi, amelyeket csak saját képzeletünk töltött meg gonosz tartalommal.

Fény nélkül nincsen árnyék. De a fény nem felelős az árnyék létéért.

A Fény látszólag eltünteti a sötétséget s a sötétség felfalja a fényt. Egyik a másik nyomában fut. A sötétség a kárhozott szomorúságával hívja meg a világosságot. A világosság magvában sötétségidéző szorongás feszül. De e két pólus sohasem találkozhat össze a matéria síkján. Sorsuk az, hogy váltsák egymást. Ugyanaz a törvény teljesül be rajtuk, amely az éjt a nappal sarkába űzi, s az életet a halál elől átszökteti a "Tükörvilág" küszöbén.

A világ olyan körülötted, amilyenné magad alakítod. Miért nem használod a természet örök megújulásának derűs fényeit és színeit világod díszleteinek kialakításához?